Településünk története

A terület az őskor óta lakott. Ezt bizonyítja a 70-es években megtalált kőbalta, amely jelenleg a miskolci Herman Ottó Múzeumban tekinthető meg. A településeket – Alsóvadászt, Jánosdot és Vízvölgyet – az Aba nemzetség hozta létre a honfoglalás után (11. század).

Vizvölgy (Wyzwelg) rövid életű település volt, amely az Árpád-kor végén már nem létezett. Létezéséről csak korabeli dokumentumokból tudunk. Alsóvadász és Nyomár között feküdt, és feltehetően a tatárjárás során pusztult el. Jánosd (Janustelky) első említése 1280-ból való. Az elnevezése valószínűleg tulajdonosának nevéből adódik. Jánosd 1280-ban elnéptelenedett, azonban ez nem tartott hosszú ideig, melyet bizonyít egy dézsmáról szóló feljegyzés 1317-ből. Alsóvadászt 1317-ben említik először Vadaz néven, amely foglalkozást jelöl, ugyanis a település lakói az Árpád-korban királyi vadászok voltak. 1329-ben Miklósfalva néven említik az oklevelek (Wadaz alio nomine Michlosfalwa), melynek az oka, hogy a király Lőrinc fia Miklós zólyomi ispánnak adta a területet. 1403-ban Zsigmod király a Perényi család tagjának, Péternek adományozta Vadászt és Jánosdot. 1427-ben összeírást tartottak. Az összeírás során 64 portát jegyeztek fel. Egy – egy portán három – négy családfő (homines) lakott. Alsóvadász Szikszó után a környék második legnépesebb települése volt.

1588-ban török csapatok büntetőportyát tartottak Szikszó ellen. A Szikszóiak a fallal megerősített templomba menekültek, de az ágyúkkal felfegyverzett török ellen nem sokáig tudták volna magukat tartani. Rákóczi Zsigmond jelentést kapott a támadásról és intézkedett Szikszó felmentése érdekében. A felmentő csapatok Alsóvadászon találkoztak. A hosszas csatában kb 2000 török esett el. A török katonákat az Alsóvadász felé vezető út és a Vadász-patak közé temették. A néphit szerint az itt emelkedő mesterséges domb az elesett török harcosokból épült fel. Erről neve is tanúskodik: Törökhalom. A környező megyék sorra behódoltak a töröknek, mikor Abaúj is sorra került, több helységben elbujdostak a behódolás helyett, Alsóvadász lakói pedig az egri töröknek adóztak.

A török hódoltság után a község hamar megújult. A Sherédy, majd a Békény család után a 16. században a Rákócziak birtoka lett. A Rákóczi-szabadságharc során Alsóvadász elpusztult, 1720-ban a Csáky család telepítette újra. Ezt követően a fáji Fáy család lett a település ura. A 19. század reformeszméi Alsóvadászra is eljutottak a református egyházon keresztül. A egyház óvoda építéséhez kezdett és emelte iskolájának színvonalát. Fogarasi János jog- és nyelvtudós (Fogarasi-Czuczor: A magyar nyelv szótára) az 1820-as évek elején házitanítóskodott a Fáy családnál. Tompa Mihály költő 1847. szeptember 25-én érkezett Alsóvadászra és 26-án a templomban szentelték lelkipásztorrá. Az 1848-49-es szabadságharc idején Alsóvadászról Fáy Ferenc vezetésével nemzetőrök és honvédek álltak be Kossuth Lajos seregébe.

A 19. században a falu lakossága folyamatosan gyarapodott. 1851-ben 1153 református, 80 római katolikus, 220 görög katolikus és 42 zsidó élt. Összesen 1295 fő. 1869-ben 1570-en, 1900-ban pedig már 1745-en éltek a településen.
Alsóvadász és Jánosd községek 1906-ban egyesültek, megalkotva a mai Alsóvadász községet. Ekkoriban már -XIX.sz.közepétől- fáji Fáy Árpád (sánta) volt a település leggazdagabb birtokosa. Fáy Árpádnak két malma is volt egy Alsóvadászon , egy Szikszó határában. Árpád kétszer házasodott, nagyobb fia -Frideczky Jozefától- fáji Fáy Elemér előbb a közeli Monajon, később Irotán lett birtokos. A fáji Fáy család sírboltja is a régi temetőben volt , mely teljesen elpusztult. 2010. körül a Fáy család a sírboltot jelzésértékűen ugyan, de helyrehozta. A két világháborúnak itt is sok áldozata volt. Az első világháborúban 27, a második világháborúban 24 alsóvadászi katona esett el. Az 1950-es években több családot telepítettek ki Alsóvadászra. Köztük volt Bethlen András gróf az egykori miniszterelnök fia. Az 1956-os forradalom idején erőszakos cselekmény nem volt a településen.

infoblokk